2019. február 16., szombat

2019. 02. 17.

Gömbi


Gömbi elindult a többiek után, Mumu és Cirmi után a titokzatos úton. Ez az út volt a legijesztőbb mind közül. Innen még sosem tért vissza senki elmondani, hogy mi vár arra, aki nekiveselkedik.
Persze hogy félt. Életében alig tízszer járt a ketrecen kívül. Abból is csak egy alkalom volt felügyelet nélkül. Ide pedig teljesen egyedül indult, egy szomorú sóhajjal. Nem szerette a ketrecet, mégis bánatot érzett, hogy végleg el kell hagynia. A nyikorgó kerék, a kényelmes műanyagcső, az a fura itató, mind a múlté. De talán ahova megy, ott lesz másik cső és másik kerék. Mégsem ugyanez. Szomorú volt, de tudta, hogy már nem maradhat tovább.
Ártatlan kis fejét csapzottan hajtotta le. Sohasem bántott senkit és semmit. A lelke olyan tiszta volt, mint a frissen esett hó. Többet érdemelt, de csak ennyi jutott neki. Alig egy év rabság. Hiányzott neki a becézés, az érintés, a kedvesség. Hiányzott neki a búcsú.


2019. február 12., kedd

2019.02.12.

Nos. Megváltoztak a dolgok. Hihetetlenül sikeres évet zártunk a Capoeira Hungriával 2018-ban. Történelmet írtunk a pályázattal, a batizadoval, táborokkal, rendezvényekkel. Ennek ellenére továbbra is közutálatnak örvendek, de már nincs lelkierőm ilyen hálátlan emberekkel foglalkozni. Ezért idén egészen máshogy fogom csinálni. Nem fogom csinálni. Edzek, utazok, tanulok, ugrálok tovább, de ennyi. Azt hiszem nagyon sokat tettem másokért és természetesen gyűlölnek cserébe, szóval le is vannak kakálva mostantól.
Egész jól állok az edzésekkel. Mostanában a balett és a acrodance is részei lettek az életemnek és kiegészítenek, feldobnak.

https://www.instagram.com/protecabe/

https://www.toopics.com/p/1971381747929261727_2339133826

Ilyesmik történnek acrodanceen. emellett forró és szamba megy folyamatosan és az akrobatika is a reneszánszát éli. A capoeira meg csak van ahogy mindig, heti négy vagy három, ahogy kedvem van.
Közben egy pillanatra visszatértem egy pályázat erejéig az irkáláshoz is.
Itt is van:
https://csak100ev.hu/_files/200000070-d3dfbd4e67/100%C3%A9v.odt

nyílván majd egyszer PDF-é válik és egy könyvben helyet kap majd a toronyőr történetével együtt és még két másik novella is mellébújik, de ráérek még ezzel. majd ahogy jön az ihlet írok. Szeretnék sokat alkotni, de nehéz fölülkerekedni bizonyos dolgokon. Az élet egyre nehezebb. A sport egyre nehezebb, a munkaerőpiac még mindig nem talált rám, a család is egyre nehezebb.
És nagyjából egyedül küzdök mindennel, mert senki sem támogat egy annyival se, hogy "szép volt" vagy hogy "tarts ki". Nem gond. Megoldom. Minden rendben lesz. Gyönyörű dolgok készülődnek.