Célok és követelmények sorakoznak mögöttem, előttem, körülöttem, mintha az egész seregnyi kihívás fel akarna őrölni. Egy darabig lehet abban hinni, hogy az ember állandó és a történések, az idő folyik körülötte, hatással és ellenhatással hullámozva, de pár év elegendő ahhoz, hogy a statikus elgondolást lecseréljük valami motiválóbbra.
Miért? Kényszerből. A felelősség kényszerére válaszolva.
Tehát most tanulok, karriert építek. Hamarabb kellett volna, de akkor más tűnt fontosnak. Cserébe most nincs időm igazán alkotni, edzeni. Vagy csak ezt mondom magamnak, mert még mindig lusta vagyok egyszerre kétszázharminchét fronton vívni a csatákat. Pedig úgy diadal a diadal, de nekem az apró győzelmek is fontos lépések az úton.
Újabb Daruma ül hamarosan a polcomra, hogy aztán félszemű királyból egy szép emlékké változzon hamarosan. Remélem sok lesz még belőlük, minden színben.
Szeretnék írni novellákat. Szeretném megtalálni a lehetőséget rá. Keresnem kéne valami antológiát. Vagy csinálnom kellene egyet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése