2016. július 19., kedd

2016... valamikor Áprilisban...

Jó reggelt mindenkinek.

Szomorú napok a világban, átlagos napok az én világomban. Megszereztem egy b1-e nyelvvizsgát portugálból, tehát diplomázott ember vagyok és hűde értelmiségi, de az efölött érzett öröm hamar el is szállt, hiszen nagyon sokat kell még tanulnom ezt a nyelvet, hogy előrébb jussak vele.
A munka nehéz, de ezért hívjuk munkának és nem fizetett szabadidős tevékenységnek. Amúgy sincs sok szabadidőm. Hetente egyszer jutok el edzésre, abból próbálom kihozni a legtöbbet. A családdal se vagyok valami sokat, alkotni se nagyon tudok. Mondjuk a minap rászántam egy éjszakát és írtam egy novellát, mert kértek egy antológiába valamit. Majd jelzek felőle, ha nyomtatásba került. A címe A Toronyőr. Nem tudom elég jó-e, de ennyire volt időm. Az előző antológiás dolog ebben az Enigmák nevű csodagyűjteményben... a Kavargó füst.... az olyan gyenge, hogy le kéne tagadni. Remélem most kiköszörülöm a csorbát.
Ennyi volt a  híradás magamról. Nézzünk híreket máshonnan. Terroristák robbantottak Brüsszelben és most mindenki szidja a menekülteket és isteníti az oroszokat, meg hasonlók. Érdekes a világ. Egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben és a világ másik oldalán meghal egy Kennedy.
Legalább senki se figyel arra, hogy nyomorgunk halálunkig a kapitalista rabszolgatartó társadalom rosszabbik oldalán. Ha lenne egy év celeb botrányok, felfújt hírek, koholt ellenségképek és hasonló demagóg kakik nélkül, a cége felé sok ingyenélőre gyújtanák rá a yachtot. Nem mintha ez lenne a megoldása a mindenkit szétvető problémakörnek, de páran jobban éreznék magukat tőle. Mint az alkoholtól.
Távozok a politika mezejéről, mert nem értek hozzá. Nem is igazán akarok. Nem akarom összekoszolni vele a gondolataimat. Annyi szép dolog is van a világegyetemben, ami megér pár pillanat merengést. Csak az ne vesszen el. Az a pár pillanat, mert akkor mindennek vége.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése